A Unit linked (befektetési egységekhez kapcsolt) konstrukcióról
A biztosítótársaságok eszközalapokra épülő (Unit linked) módozatai hosszú távú folyamatos tőkeképzés igénye esetén jelentik a legjobb választást. Amennyiben nyugdíj-kiegészítésről, élettervezésről, családi tartalékképzésről, otthonfinanszírozásról vagy gyermek-előgondoskodásról van szó, az eszközalaphoz kötött biztosítói befektetések nemzetközi viszonylatban is a lakosság első számú választását jelentik, és ez a tendencia erősödött is az utóbbi években.
Ennek okai a családi célok elérésének jellegéből következnek: általában kisebb összegekkel történő folyamatos és rendszeres tőkeképzésből indulhatunk ki. Ez azt jelenti, hogy a célként kitűzött tőke alacsony erőfeszítéssel, de nagy rendszerességet feltételezve alakul ki. A Unit linked konstrukciók e rendszerességet és folytathatóságot helyezik előtérbe - és jutalmazzák meg. Ez a lényegük és egyben az előnyük.
Minden olyan cél esetében, ahol az egyén vagy a család életének jelentős mozzanatairól van szó, a biztonság nagyon hangsúlyos tényező, de nem a jó hozamok feláldozásának árán. Ez rendszerint hosszú távú folyamatos tőkefelépítési stratégiát feltételez, és ebben a biztosítótársaságok eszközalapokhoz kötött életbiztosításai verhetetlenek. Ennek egyik oka az, hogy a korszerű Unit linked programok befektetésként, biztosításként, vagy a kettő tetszőleges szintű és arányú, ideális kombinációjaként is működhetnek. A döntés az ügyfél kezében van, a megoldás pedig minden árnyalatában igazodhat az ügyfél egyéni helyzetéhez, vagy elképzeléseihez.
A Unit linked konstrukció mögött álló befektetési (eszköz)alapokról
A befektetési alap egy olyan portfolió, amely a befektetők tulajdonában van, viszont az alapkezelő hozza létre és kezeli azt. A befektetési alapok az utóbbi évtizedekben világszerte hatalmas fejlődésen mentek keresztül, gyakorlatilag minden fejlett országban népszerű és széles körben alkalmazott pénzügyi termékké váltak.
A befektetők részesedését a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Fontos és sok helyen előforduló fogalom az egy jegyre jutó nettó eszközérték, amely tulajdonképpen a befektetési jegy árfolyama, tehát azt jelöli, hogy a közös vagyontömegből adott pillanatban mennyi jut egy befektetési jegyre. Szintén fontos fogalom az alap nettó eszközértéke is, mely az alap vagyonának értékét jelenti, a költségeket és az egyes eszközök aktuális piaci értékét is figyelembe és alapul véve.
A befektetési jegyek értéke tehát közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától. Fontos tudni a befektetések alapvető törvényszerűségét: a hozamok jellemzően együtt járnak a befektetés értékének változékonyságával (volatilitás). Magasabb árfolyamingadozáshoz (pl. részvényalapok) hosszabb távon jellemzően magasabb hozamszintek párosulhatnak, ezért a befektetőknek befektetési döntésük meghozatalánál, (a lehetséges és optimális befektetési időtáv megtervezése mellett) mindig a két tényezőt együttesen kell figyelembe venniük.
