english
Nyitólap  » Befektetés  » A lehetőségekről


 

 

 

 

Dolgozzon a pénze!

Rövidebb idő alatt is magas hozamot érhet el - de magasabb árfolyamrízikóval!

Ma már rendkívül változatos az elérhető befektetési módozatok palettája. A takarékbetétkönyvtől a „hedge”-alapokig szinte mindent megtalálunk a piacon. A hozam tekintetében viszont leegyszerűsödik a kép, ugyanis csak háromféleképpen, kamat, árfolyamnyereség vagy osztalék formájában jelentkezik. A kamatot fizető módozatok esetében a befektető bizonyos időre átengedi a pénzét egy másik fél számára, aki megfizeti e pénzforrás használati árát (a kamat), és megígéri a tőke visszafizetését.

Ez a „megállapodás” rendszerint kötvénykibocsátás útján történik (ami nem más mint egy fizetési ígérvény), de az elv szempontjából a banki lekötés esetében sincsen másról szó. Minél kisebb biztonságot tud a pénz használója garantálni, annál nagyobb kamatot fog ígérni.

 

 
 
 
Részvény- vagy ingatlanbefektetéssel csak két módon lehet veszíteni:
  • Ha nincsen elég időnk kivárni a magasabb árfolyamot.
  • Ha olyan dologba fektettük a pénzünket, aminek nincsen jövője.

Mindkét hiba elkerülhető, ha nem vállalunk szoros időbeni kötelmeket és kerüljük a kétes, vagy megítélhetetlen hátterű (általában óriási hozamelképzelésekkel csábító) részvényeket, illetve a befektetésünk szórását több piacra és részvényre terjesztjük ki. (diverzifikáció). A befektetés „szórása” növeli annak biztonságát (máshogyan kifejezve csökkenti az árfolyamrizikót), de a túlzott szórás áttekinthetetlenné teszi a portfoliót és nő az esélye annak, hogy az egyik alap pozitív alakulását egy másik alap éppen hátrányos fejlődése kioltja. Legyünk tehát körültekintőek a szórást illetően is, és ne tartsunk a portfoliónkban 5-7 alapnál többet!

 
 
 

A nagy biztonságnak viszont nagy ára is van: az elérhető reálhozam nagyon alacsony. Az egyes gazdasági társaságok és államok nemzetközi biztonsági hátterét, illetve hitelképességét egy osztályozási rendszerrel (rating) hasonlítják össze. A legelterjedtebb a Standard & Poors rendszer, amely „D”-től „AAA”-ig terjed. A kamatjellegű befektetéseknek viszonylag alacsony a hozamuk, de rövid távon is jól megítélhetőek, ezért a 0-5 éves futamidő-tartományban érdekesek. E fölött már a részvények dominálnak.

A részvények eredetileg résztulajdont kifejező papírok. Tulajdonosuk arányosan részesedik a kiosztható nyereségrészből (osztalék). A befektetői hozam igazi forrása azonban az árfolyamnyereség. A részvény ebben a tekintetben elsősorban az ingatlanbefektetéshez hasonlít.

A cél a megszerzett tulajdon magasabb áron való értékesítése. Fontos tehát az egységár időbeni változását (árfolyam) figyelni, és kivárni a megfelelő időpontot az értékesítéshez. Minél nagyobb az árfolyam ingadozása (volatilitás), annál nagyobb a hozamlehetőség, de egyben az időbeni kockázat is (árfolyamrizikó).



A részvény jellegénél fogva hosszabb távú befektetés, és ebben a kategóriában igazolhatóan a legjobb eredményeket felmutató befektetési forma.

Általánosságban:

Befektetés alatt olyan tervszerű tőkefelépítést értünk, amely egyszeri vagy folyamatos tőkefelhalmozásra (megtakarításra) épít, és a felhalmozott összegekkel hozamot ér el.

Eredményes befektetésről akkor beszélhetünk, ha a futamidő alatt az infláció és a költségek mértékénél nagyobb, (ún. reálhozam) keletkezett.

A befektetés minden esetben azzal jár, hogy jövedelmünk vagy megtakarításaink egy részéről átmenetileg le kell mondanunk – a későbbi nagyobb lehetőségek érdekében.