Az életbiztosítás adózása

Terheli-e kamatadó az életbiztosítási jogcímen elért befektetési eredményt?

2006. szeptember 01-től 0%-ról 20%-ra növekedett a magánszemélyeket terhelő kamatadó mértéke, amely a 2006. augusztus 31-ét követően megkötött életbiztosítási szerződéseket is érinti. A törvény szövege nem elég pontos, illetve részletes, de az alábbi értelmezés elfogadott:

Nem kell kamatadót fizetni a 2006. szeptember 1. előtt megkötött szerződések (ajánlat aláírás dátuma!) esetében. Ez minden olyan díj és eseti befizetés esetében igaz, melyet a szerződés futamideje alatt az ügyfél befizet. Tartsa tehát különösen nagy becsben, ha ilyen szerződéssel rendelkezik!

Adómentes továbbá a Szeptember 1. utáni szerződések lejárati szolgáltatása legalább 10 éves tartam esetén, vagy a legalább 3 éves nyugdíjbiztosítás (kivéve, ha azt a szerződő költségként elszámolta).

Kamatjövedelemnek minősül a valamilyen maradékjog címén, vagy a tíz éven belül lejárati szolgáltatásként kifizetett összeg azon része, mely a befizetett díjak összegét meghaladja. A fizetendő kamatadó mértéke 20%, melyet a biztosítótársaság von le és teljesít az adóhatóság felé. A biztosító igazolást állít ki a jövedelem szerzőjének a levont kamatadóról. Jövedelemszerzőnek lejárat esetén a kedvezményezettet, részleges- vagy teljes visszavásárlás esetén a szerződőt tekintik.

A kamatadóra vonatkozó törvény szövege

Kamatjövedelem 65.§ (1)

Kamatjövedelemnek minősül - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is -

a)...

b)...

c)...

d) "A biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, vagy a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen, vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta) összegét, vagy az adóköteles biztosítási díj összegét; nem tekinthető azonban az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint adómentesnek minősült.

223. § (13) bekezdés: c)

Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-ában említett maradékjogból és lejárati szolgáltatásból származó jövedelemre az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-ának (2) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a biztosítási szerzÅ‘dés megkötése 2006. augusztus 31-ét követÅ‘en történt;

A kamatadó elvonásának technikája esetenként változó lehet

Járadékszolgáltatás:

A járadékszolgáltatásra nem vonatkozik a kamatadó. A pénzügyi járadékokat abban az esetben tekintik kamatadó-mentesnek, ha a felhalmozási időszak és járadékfizetés tartama együttesen legalább 10 év.

Teljes visszavásárlás vagy 10 éven belüli lejárati szolgáltatás esetén:

(ha a tartam során nem történt részvisszavásárlás vagy rendszeres pénzkivonás)

Kamatjövedelem = kifizetés - összes befizetett biztosítási díj

Részleges visszavásárlás esetén:

Az adott befizetésen keletkezett jövedelmet az adott kifizetéskor kell kamatjövedelemként kezelni, függetlenül attól, hogy a szerződés tovább él.

A rendszeres pénzkivonást részvisszavásárlások sorozatának tekintik.

Visszavásárlás a 10. év után:

A 10 éven túli visszavásárlási szándék esetén tartam-csökkentést javaslunk végrehajtani. Példa: 15 évet meghaladó tartamú biztosítás visszavásárlása esetén a biztosítás átdolgozásra kerül, és pl. a 15 éves visszavásárlás helyett 15 éves lejárat lesz, ami nem kamatadó köteles.

Kötvénykölcsön:

Ebben a tárgyban a társaságok gyakorlata eltérhet egymástól. Egy megoldás a következő lehet: ha a szerződő visszafizeti a kölcsönt, nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Amennyiben nem fizeti vissza: a kötvénykölcsön kamatával növelt kölcsön összegét kifizetésnek tekintik, és beszámítják a kamatadó tekintetében.

Automatikus díjkölcsön:

Az automatikus díjkölcsönt a kötvénykölcsönnel megegyezően kezelik.

Nem forint alapú biztosítások

A kamatjövedelmet és a kamatadót az adott külföldi pénznemben (jellemzően EUR) állapítják meg és vonják le az ügyféltől. A befizetés forintban történik az átutalás napján érvényes MNB középárfolyamon számított összegben.

Részkifizetéses biztosítások

A jellemzően 10. és 15. év végén történő kifizetések a szabályzatban előre rögzített szolgáltatások és nem maradékjogból származó kifizetések. Ezért nem kamatadó-kötelesek.

Díjátvezetés (eseti/rendkívüli díjból rendszeres díjba történő átvezetés)

Az eseti/rendkívüli díjakból rendszeres díjra történő átvezetés gyakorlatát minden biztosító egyénileg, a saját szabályzatainak és feltételeinek megfelelően alakítja ki.

Hitellel kombinált életbiztosítási termékek

törlesztését magánszemély részére történő kifizetésnek tekintik, annak ellenére, hogy technikailag a pénzt a bank részére utalják. Ha valami miatt nem tudják levonni a kamatadót, akkor azt a magánszemélynek kell befizetnie; erről tájékoztatni kell mind a magánszemélyt, mind az APEH-ot.